Linux szerver vagy NAS?

Kategóriák:

Ismét egyre nagyobb igény mutatkozik a felhős adattárolás mellett vagy helyett a helyi adattárolásra és biztonságba helyezésre is. A tradicionális “kizárólag helyben tárolt adatok”-ból nagy lendülettel átestünk a ló túlsó oldalára, így a “mindent tegyünk a felhőbe” mentalitásnak megmutatkoztak az árnyoldalai is. A felhős adattárolás nagy előnye, hogy semmilyen eszközre nincs szükség hozzá, simán “csak működik”, viszont ennek ára van. Minél több adatot szeretnénk tárolni, annál nagyobb havi költséget jelent egy felhőszolgálatóra bízni az adatainkat, ami egy idő után már akár bőven meghaladhatja annak a megspórolt beruházásnak a költségét is, ami egy szerver vagy egy NAS megvásárlása lett volna. Emellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ugyan a felhőszolgálató mindent megtesz az adatok biztonságos tárolásáért, de nem vállal felelősséget érte, azaz bármikor elveszhetnek azok az adatok amelyek csak ott és csak egy példányban vannak meg. Terjednek a hibrid megoldások, ahol a felhős és a helyi adattárolások kombinációjával is el lehet érni az optimális állapotot, vagy pedig egy szerver / NAS segítségével privát felhőt lehet létrehozni.

Aki csak használni szeretné egy szerver vagy NAS (hálózati adattároló) szolgáltatásait, az nem vesz észre jelentős különbséget egy NAS és egy általunk kialakított szerver között. Mindkettőn elérhetőek lehetnek azok az alapszolgáltatások, amelyek miatt szükség szokott lenni ezekre az eszközökre. A NAS elődleges funkciója már csak a nevéből adódóan is az adatok (fájlok) tárolása, minden más funkció ezen alapul vagy ezt egészíti ki. Azonban ha valaki saját magának szeretne privát felhőt kialakítani és üzemeltetni, ott már igencsak lényeges eltérések vannak a kettő között:

  • A NAS egy célhardver. Jellemzően nem lehet nagyon átalakítani, ha elfogynak az erőforrások, akkor csak cserélni lehet. Amivel bővíteni lehet (pl. RAM), azoknak az ára többszöröse a normál gépekhez való alkatrészeknek.
  • A NAS nem skálázódik és nem széles tömegek egyidejű kiszolgálására tervezték. Ha pl. egy NAS-on tárolt fotóalbumot megosztjuk a családtagok között, akkor azzal nincs baj, de ha már több ezer idegen szeretné egyszerre megnézni, azt már nem fogja tudni kiszolgálni
  • A NAS alapvetően egy kis csoport (család, pár fős csapat) kiszolgálására van kitalálva és optimalizálva, nem nagyobb munkacsoportok vagy cégek minden üzleti folyamatának lefedésére
  • A NAS-on tárolt adatok önmagukban nincsenek védve a megsemmisülés ellen, ehhez külön külső adatmentési rendszer kellene. Ezt egy szerveren viszonylag egyszerűen meg lehet valósítani, de egy egyszerűbb NAS ritkán támogatja az automatizált adatmentést külső adathordozóra.

Röviden összefoglalva az előnyök és hátrányok:

A NAS előnyei:

  • célhardver, a feladatra optimalizált
  • nem szükséges operációs rendszert telepíteni, konfigurálni
  • egyszerű webes kezelőfelület a konfiguráláshoz
  • nem szükséges a rendszer mélyreható ismerete a beállításhoz
  • csak merevlemez(eke)t kell beletenni és azonnal használható
  • a NAS gyártója szokott biztosítani valamilyen felhős távoli elérési lehetőséget
  • a NAS gyártójának szokott lenni valamilyen mobil applikációja, webes felülete, stb. amin keresztül az adatokhoz távolról is hozzá lehet férni

A NAS hátrányai:

  • célhardver, nem lehet jelentősen átalakítani, bővíteni
  • amit a NAS szoftvere tud, azzal kell megelégedni, jellemzően nem lehet rá más gyártó egyedi szoftvereit telepíteni
  • csak a NAS gyártója tudja a szoftvert (firmware)frissíteni, ha nem ad ki rá új verziót akkor nem lehet frissíteni. Sok olyan régi NAS van már, ami
    ugyan fizikailag működne, de Windows 10/11 alatt már nem használható, vagy nem érhető el az a felhős felület ahova regisztrálni kellene a használatához
  • csak a szoftver által ismert és támogatott funkciókat lehet beállítani, ha olyanra van szükség amit nem támogat, akkor nincs rá megoldás (pl. néhány újabb fajta VPN kapcsolat, speciális hálózati beállítások,
    egyedi védelmi rendszerek, ügyviteli rendszer, kamerarendszer, stb.)
  • könnyű olyan módon beállítani, hogy szándékunk ellenére publikusan elérhetővé váljanak az adatok az interneten, bárki megnézhesse a fotóinkat, dokumentumainkat
  • ha nincs frissítve, akkor feltörhetővé válik

A szerver előnyei:

  • általános hardver, teljesen szabadon és bármikor át lehet alakítani, bővíteni bármilyen forrásból származó olcsó alkatrészekkel
  • bármilyen operációs rendszer (pl. Linux, BSD, stb.) telepíthető rá
  • különböző általános NAS szoftverek is telepíthetőek rá (pl. NextCloud, TrueNAS, FreeNAS, OwnCloud, stb.)
  • nem csak egy gyártó szoftvere telepíthető rá, így ha nem válik be az egyik megoldás, akkor szabadon lecserélhető egy másikra
  • bármilyen más funkcióra is beállítható, ha a későbbiekben szükség lenne rá (pl. levelezőszerver, más eszközök mentése, VPN szerver, IOT eszközökhöz szerver, számlázóprogram, stb.)
  • bármilyen külső adatmentési rendszert lehet használni az adatok offline biztonságba helyezéséhez
  • bármilyen felhős adattárolási megoldást is lehet illeszteni a szerverhez ha erre van igény

A szerver hátrányai:

  • a szerver megépítése hozzáértést igényel (de nálunk ez rendelkezésre áll)
  • a szerver telepítése hozzáértést igényel (de nálunk ez is rendelkezésre áll)
  • a szerver felügyelete, üzemeltetése hozzáértést igényel (természetesen ez is rendelkezésünkre áll)
  • ha nincs frissítve, akkor feltörhetővé válik. De ha mi üzemeltetjük, akkor rendszeresen frissítjük, ellenőrizzük.

A NAS kiválasztás szempontjai:

  • A felhasználók száma:
    a tervezett felhasználói szám és várható terhelés alapján ki lehet választani egy olyan modellt, ami elegendő erőforrással rendelkezik ezek kiszolgálásához
  • a tárolandó adatmennyiség részére szükséges hely:
    A jelenlegi és a jövőben keletkező adatok számára szükséges hely mennyiségét kell megbecsülni, majd ennek megfelelő méretű merevlemezeket kell választani
  • adattárolás biztonsága (RAID rendszerek, tükrözés, stb.):
    vannak 1 db merevlemezt tartalmazó eszközök (ezek olcsóbbak), viszont a merevlemez meghibásodása esetén elvesznek az adatok ha nincs külső mentés. Emiatt olyan adat tárolására nem javasolt, amelyek pótolhatatlanok (pl. családi fotók) ellenben pl. letölthető mozifilmek tárolására megfelelő. Vannak olyan eszközök, amelyekbe több merevlemezt lehet tenni és ezeket rendszerbe szervezni. Ez azt jelenti, hogy pl. két merevlemez tükrözése (RAID1) esetén bármelyik meghibásodása esetén is megmaradnak az adatok a
    másik lemezen, a sérült lemez kicserélése után pedig arra is rákerülnek. Cserébe viszont a tárolandó adatok mennyiségének kétszeresének megfelelő össztárolókapacitású merevlemezeket kell beszerezni.
  • egyéb funkciók:
    A modernebb NAS-ok rendelkeznek médialejátszóval, amivel a NAS-ra kötött TV-n lehet fotókat, filmeket nézni, zenéket hallgatni. Ha erre szükség van, akkor olyan modellt kell választani ami önmagában támogatja ezeket. Néhány komolyabb NAS képes IP kamerák képét tárolni, vagy akár virtualizált környezetet szolgáltatni különböző alkalmazásoknak.

Mivel számunkra a szerver hátrányai inkább előnyök, ezért a két megoldás közül egyértelműen a szervert preferáljuk, szerintünk sokkal jobb ár/teljesítmény arányú megoldást lehet kialakítani egy szerverrel, mint bármilyen NAS-sal.